A régészeti leletek azt mutatják, hogy már az ősidők óta különböző népcsoportok éltek ezen a területen: avarok, bolgárok, szlávok, szarmaták. A település első jelentősebb tárgyi emléke egy majdnem kör alakú templom alapzata, melyet valószínőleg a XI-XIII. században építettek. Egyes vélemények szerint ennek a templomnak a jellegzetes alakja ihlette a falu elnevezését is.
1323 - az első írásos emlék, mely szerint a falu Kerekyghazi Folkus fia István kezében volt.
A XVI. században török hódoltság alatt áll; ez időben a falu neve mind a török kincstári adminisztrációban, mind pedig a királyi adománylevelekben szerepel.
1702 - I. Lipót a jászkun településekkel együtt eladja a területet a Német Lovagrendnek.
1745 - Mária Terézia engedélyével az eladott területek lakossága visszaváltja azt, melynek túlnyomó részét Jászárokszállás váltja meg, ezért a falu neve Jászkerekegyháza lesz. A címerbe így kerül a jász vitéz, jobb kezében a jász kürttel.
1856 - Farkas János 1848-as honvédszázados vezetésével megindul a török hódoltság alatt kihalt terület újratelepítése. Az első telepesek: jászok, svábok, tótok, csehek, morvák és sziléziaiak.
1900 - A település hivatalos neve: Kerekegyháza község lesz.
1901 - A református gyülekezet Baksay Sándor püspök adományának segítségével templomot épít Kunpusztán.
1910 - Kerekegyháza népessége 4450 főre emelkedik. A lakosság fő foglalkozása a földmővelés. A futóhomokot kezdetben erdő, majd később szőlő és gyümölcsös telepítéssel kötik meg.
1913 - A Szent István római katolikus templom megépülése. Ez az ország első vasbeton szerkezető temploma és mint ilyen, ipartörténeti mőemlék.
1915 - 1920 A Községháza építése.
1927 - Megépül a Kerekegyházi Általános Iskola épülete.
A II. világháború előtt Kerekegyháza kimondottan agrárfalu. Főleg a zöldségtermesztés - paradicsom, sárgarépa, tarlózöldbab - és a gyümölcstermesztés - alma, sárgabarack, szilva - jelentős. A növénytermesztés mellett fejlődik az állattenyésztés is (szarvasmarha és lótenyésztés).
A II. világháború után a település gazdasági és társadalmi szerkezete alapvetően átalakul. A korábban szinte kimondottan mezőgazdasági jellegő községből ipari - mezőgazdasági község lesz. Gazdaságának profilját az élelmiszeripar (baromfi, tej, tojás, üdítő) és a fémtömegcikk gyártás jellemzi
1961 - Megépül a Katona József Mővelődési Ház, ahol ismeretterjesztő foglalkozásokat és egyéb előadásokat is tartanak. Az intézmény keretében különböző kulturális és mővészeti csoportok mőködnek, amelyeknek kiemelkedő szerepük van a helyi hagyományok őrzésében.
1980 - Az aktív keresők többsége már az iparban vállal főfoglalkozású állást, de a mezőgazdasági szövetkezetek is melléküzemági tevékenységként jelentősek.A járások megszőntéig (1983-ig) a kecskeméti járáshoz, azt követően Kecskemét városkörnyékéhez tartozik a nagyközség.
1990 - Kerekegyháza önálló önkormányzattal rendelkezik és 1994 óta a Kecskemét központú kistérség része.
2001. július 1. - A Köztársaság Elnöke az 53/2001. (VI.6)KE határozatával Kerekegyháza nagyközségnek városi címet adományozott.
2006 - Kerekegyháza város újratelepítésének 150. évfordulója.